Astanga jóga

Astanga jóga Budapest központjában

 

Astanga jóga – a nyugalom szigete a káoszban

A világ minden táján óriási népszerűségnek örvendő astanga jóga a hatha jóga egyik dinamikus irányzata.

Hosszú múltra tekint vissza, és számos országban az első számú kedvenccé vált.

 

 

Honnan jön az astanga, és mitől olya különleges?

Az astanga nyolc végtagot jelent szankszrit nyelven, amivel a jóga nyolc ágára utal.

Az astanga módszerrel történő ászanák gyakorlását T. Krishnamacharya és Sri K. Pattabhi Jois ismertette meg a nagyközönséggel egy régi szöveg, a Yoga Korunta alapján, amely a Vamana Rishi által kifejlesztett hatha jóga egyedi rendszerét írja le.

 

Sri K. Pattabhi Jois (1915-2009)

Aki komolyan elkezd astangával foglalkozni, nem kerülheti ki a mester, Jois nevét.

Sri K. Pattabhi Jois (1915-2009) már 12 éves korában elkezdte a jógatanulmányokat Indiában mentorával, Krishnamacharyával.

Az astanga vezető gyakorlója és tanára lett.

1958-ban írta meg értekezését erről a jógatípusról, ez a Yoga Mala című mű, ami minden elhivatott tanítvány otthonában megtalálható.

Jois a hetvenes évek elején, Nyugaton folytatta tanulmányait, ennek köszönhetően kezdett hódító körútjába nyugaton az astanga.

Ez a hatás a mai napig érezhető.

Halála után fiúunokája, Sharath vette át a vezető szerepet, a tanítványok pedig özönlöttek Mysore-ba, hogy mélyítsék tudásukat.

 

 

Astanga jóga története

A manapság sok helyen klasszikus indiai jógának aposztrofált Astanga jóga szabályainak rendszerezése és népszerűsítése K. Pattabhi Jois nevéhez köthető.

A mester 1927-ben, 12 évesen kezdte meg jóga tanulmányait, és 1948-ra megalapította az Astanga Jóga Kutatási Intézetet, ahol oktatás folyik.

A nevét az irányzat a jóga nyolc ágáról kapta.

A Jóga Korunta egy ősi szöveg erről a testmozgásról, amelyet Tirumalai Krishnamacharyának adott át szájhagyomány útján tanára, Ramamohana Brahmachari a kora 20. században.

Később Jois használta alapműként tanulmányaihoz, amely aztán saját rendszerének alapjait képezte.

A szöveg számos különböző pozitúrát ír le, általános tanításokat, valamint a vinyásza, drishti, bandha és mudra tanait.

 

 

Az is bizonyos, hogy az astanga sorozatai magukba foglalják az indiai birkózók, valamint a brit tornászok gyakorlatait.

A témát kutatót több esetben is felfedezték a kora 20. század magazinjaiban a Krishnamacharya által bemutatott gyakorlatokhoz hasonló pózokat.

„A gurunak jelentős befolyása volt arra, amit napjainkban a jóga modern formáiként tanítanak.”

Legjellemzőbb tulajdonsága talán az volt, hogy mindig személyre szabta tanításait, legyen szó személyről vagy csoportról.

Különösen igaz volt ez a kamaszokra szabott vinyásza sorozatokra, amit mai napig is hatásosnak tartanak a hiperaktivitás ellenszereként.

Nem csupán a rohanó elmét csendesíti le, de csökkenti a stresszt, a figyelmet pedig a külvilágról a belső én felé irányítja.

Az astanga jóga amellett, hogy felállít egy sorrendet az ászanáknak, összeköti azokat a vinyászával (mozgással), légzéssel, a különböző bandhákkal (energetikai zárak) és a drishtivel (tekintet egy pontra szegezése).

A nyugodt légzés, a folyamatos fókuszálás és a pózok precíz megtartása hatalmas kihívások elé állítják az astanga gyakorlóját, de jutalma nem csekély.

Jelentős mértékben javulnak a test méregtelenítő folyamatai, megfiatalodik a test és lecsendesül az elme.

Rohanó, kaotikus világunkban kívánhatunk-e ennél többet?

 

 

 

Astanga sorozatok leírása, lényege

Az astanga számos más jóga irányzattól jelentősen különbözik abban, hogy az ászanák sorrendje teljes mértékben előre meghatározott.

Egy gyakorlás során négy fő részt különböztetünk meg: nyitó gyakorlatok, a hat fő sorozat egyike, törzscsavaró, majd a fordított, azaz záró gyakorlatok.

A nyitó pózok 8-10 napüdvözléssel kezdődnek, amiket több álló póz követ.

Ezután a jógázó kiválasztja a saját szintjének megfelelő sorozatot a hatból: kezdő, középhaladó és haladó sorozat, utóbbi négy részre bontva.

Így mindjárt értelmet is nyer a hatnapos gyakorlás, tehát mindennap egy másik sorozat.

A kezdők természetesen az álló pozitúrák után hosszasan gyakorolják a kezdő sorozatot, hogy tökéletesek legyenek az alapok.

Nem kérdés, hogy ez a legfontosabb sorozat.

Akár évek is eltelhetnek, mire az ember eljut a leghaladóbb szintre, de nem is az az elsődleges cél, mint inkább a belső fókusz megtartása a gyakorlás ideje alatt.

Hat különböző astanga jóga sorozat van, a tanítványok többsége az első kettőnél nem jut tovább, de ez egyáltalán nem baj, mert már az első két sorozat elsajátítása után is minőségileg új életet élhetünk.

A pozitúrák első sorozata a Yoga Chikitsa, ami lényegében jóga terápiát jelent.

Legfontosabb célja, hogy helyre tegye a gerincet, méregtelenítse a testet, rugalmasságot, erős és állóképességet adjon a tanítványnak.

 

A sorozat 75 pózból áll, és mintegy másfél-két óráig tart

A tanítványok napüdvözlettel indítanak, majd következnek az álló, ülő, illetve fordított pózok, a híd, végül a csendes relaxálás.

A második sorozat a Nadi Shodana középpontjában az idegrendszer, illetve az energiacsatornák megtisztítása és erősítése áll.

A sorozatnál ugyanaz az ászanák sorozata, mint az elsőnél, de természetesen új pózokkal és variációkkal vegyítve.

Csak akkor szabad elkezdeni a másodikat, ha az első sorozatnak már mesterei vagyunk.

 

 

 

A Sthira Bhaga, a haladók sorozata, amely isteni stabilitást jelent.

Jois eredetileg két intenzív haladó sorozatot írt le, de később négybe szedte őket, hogy még több ember jusson el a különböző szintekre.

 

S hogy kinek való az Astanga jóga?

Mindazoknak, akik szeretik a rendet és precizitást, vagy függetlenül szeretik végezni a gyakorlatokat.

Erős, nagyon élénk és atletikus stílusú jóga az Astanga jóga, népszerűsége töretlen, mert aki egyszer elkezdi, nem akarja másra lecserélni.

 

Napi gyakorlás

A mindennapos, de legalábbis rendszeres gyakorlás nagy hangsúlyt kap az astanga jógánál.

A tanárok arra bátorítják tanítványaikat, hogy akár a hét hat napján is gyakorolják a sorozatokat.

Napszaknak általában a reggelt javasolják, szombaton pedig a pihenést, csakúgy mint teli- vagy újholdkor.

 

Vinyásza (~áramlás, a mozgás és a ki-be légzés harmóniája)

A vinyásza kifejezés a mozgás és a légzés összehangolására utal, a folyamatra, amikor a statikus ászanák dinamikus áramlássá válnak.

A belégzés és kilégzés hossza diktálja a pózok közti átmenet hosszát.

Az ászanákat előre meghatározott számú légzésekig kell kitartani, tehát a koncentráció középpontjában a légzés áll, és a pózok közötti út.

A vinyásza egy specifikus mozgássorra is utal, amelyet a pózok között végeznek sorozatban.

 

 

Légzés (speciális Ujjayi Breath) légzés

„H” hang/betű kimondásával, torokszűkítéssel jön létre

Az astanga jógában használt légzést úgy is nevezik, hogy normál légzés szabad áramlással.

Nyugodtan, rekeszizomból kell végezni, hogy végül a torokban az óceánhoz hasonló hang jöjjön létre.

A gyakorlás során a légzés végig fennmarad, természetesen összhangban a mozgással.

A biztos be- és kilégzés garantálják, hogy a jógázó teljesen nyugodt és koncentrált legyen.

A vinyásza és ez a légzés együttesen belső hőt generál, amely megtisztítja a testet a felfokozott vérkeringés és izzadás segítségével.

 

Mysore stílus

Az astangát hagyományosan Mysore-stílusban oktatják, ami felügyelet melletti saját gyakorlást jelent, nevét az irányzat származási helyéről, az indiai Mysoréról kapta.

Ebben a saját magunk általi gyakorlásban mindenki a saját tempója szerint végzi a gyakorlatokat tanára instrukciói alapján.

A saját sebességtől függően egy gyakorlott astanga jógázónak egy-két óra, amíg befejezi a sorozatot.

Egy kezdő esetében azért rövidebb idővel kell számolni.

A Mysore stílus nem található meg minden jóga stúdióban, mivel különleges, de épp ezért érdemes kipróbálni.

 

Drishtis (tekintet fókuszálása az orrhegyre)

A dristhi a fókuszt jeleni, azt a helyet, ahova a tekintetünk emeljük az ászanák kivitelezése közben.

Az astanga jógában minden egyes póznál az is meg van határozva, hogy hova nézünk pontosan.

 

Bandhas, (energiazárak) gát, has, torok

Egy másik fontos elve az Astanga jógának a bandha vagy más néven gyökérzár.

Ez a testben lévő energiára összpontosít elsősorban, és szoros kapcsolatban áll a légzéssel.

Többféle gyökérzárról tudunk: gát, has, torok.

 

 

Astanga jóga Budapest belvárosában

a Nyugati mellett.

Astanga jóga órák kezdő és haladó szinten

a napfényes jógatermünkben.

.